A száraz, téli időben megszokotthoz képest az utóbbi napok intenzív havazása miatt akár három-négyszer több kárbejelentés érkezik a biztosítókhoz, mert olyan sok jármű koccan egymásnak, fordul le az útról, vagy sodródik álló autónak havas, latyakos utakon. A Budapesti Rendőr-főkapitányság keddi Facebook-posztjában egy fehér Mercedes GLE szabadidő-autó esete szerepel, amelynek vezetője az akkor még mindössze 2-3 centis hóban vesztette el az uralmát járműve felett. Átgázolt a Marczibányi téri körforgalmon, letarolt néhány parkolóoszlopot, végül az útpadkán állt meg. Mivel a balesetnek nem volt másik résztvevője, az autóban keletkezett kárt a Mercedes cascobiztosítása térítheti meg, az általa okozott károkat viszont az autó kötelező biztosítója, esetleg kötelező biztosítás hiányában az illető maga kénytelen megtéríteni.

Más a helyzet annak az aranysárga Suzuki Vitarának az esetében, amelynek gazdája nyilvános posztban üzent egy ismeretlen sofőrnek, aki a leírás szerint Csornán, a Kossuth Lajos utcában ütközött a szabályosan parkoló Suzukinak, csúnyán behorpasztotta annak hátsó ajtaját, majd elhajtott.
A károsult azt írta, hogy az ütközésről kamerafelvétel is készült, amit átad a rendőrségnek, ha nem jelentkezik a felelős. Az illető végül jelentkezett, de Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a téli útviszonyok miatt halmozódó káresemények közt is bőven találunk olyanokat, amelyekben a baleset okozója nem hagyta hátra az elérhetőségét, noha ez a KRESZ szerint is kötelessége lett volna. Erre példa az a XI. kerületi Facebook-csoportban megosztott eset is, amelyben valakinek a Mányoki úton parkoló Ford Fiestáját törték össze oldalról. Az illető nem hagyta hátra az elérhetőségét, ezért az autó gazdája olyanok jelentkezését várja, akik látták az ütközést, vagy információjuk van a történtekről.

Az ilyen ügyek feltárásában a szemtanúk és az esetleges kamerafelvételek segíthetnek, ezek híján a vétlen fél cascója nyújthat fedezetet a javításhoz, esetleg az illető kénytelen azt zsebből fizetni, ha később sem kerül elő a károkozó. Amikor a baleset felelőse ismert, de nincs érvényes kötelező biztosítása, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt úgynevezett Kártalanítási Számláról kaphat kártérítést a vétlen autós, de ezt az összeget a Mabisz később behajtja a baleset okozóján.

Amennyiben sem az illető kilétére, sem az autó rendszámára nem derül fény, úgy az egyszerűbb, koccanásos ügyek károsultjai nem számíthatnak kártérítésre. Mint korábbi cikkünkből kiderült, a szövetség csak azokban az ismeretlen gépjárművek által okozott esetekben fizet a vétlen félnek, illetve utasainak, ha valamelyikük súlyosan megsérült, azaz legalább 25 százalékos maradandó egészségkárosodást szenvedett, vagy meghalt a balesetben. Ilyenkor azonban az áldozat járművében keletkezett kárt is megtérítik.
Ennek Németh szerint részben az a magyarázata, hogy amikor nem ismert a károkozó, és nincs szemtanú, akkor az is vitatható, hogy valóban akkor és úgy történt-e az ütközés, ahogy az összetört autó gazdája állítja, esetleg nem is kötelező biztosítás körébe tartozó káreseményről van szó. A szervezet korábbi tájékoztatása szerint az utóbbi években évente átlagosan ezer esetben érkezett bejelentés ismeretlen gépjárművekkel okozott károk miatt Magyarországon.

Amikor ismert a károkozó, és elérhető az összetört autó üzembentartója vagy tulajdonosa is, a felek a kék-sárga kárbejelentő űrlap kitöltésével vagy a Mabisz által üzemeltetett E-kárbejelentő nevű telefonos applikáció segítségével kezdeményezhetik a biztosítási kárrendezési eljárás elindítását a károkozó felelősségbiztosítójánál. Az alkalmazás a Google Playről és az Apple App Store-ból, valamint a Mabisz külön erre a célra megalkotott felületéről is letölthető.

A szakértő azt tanácsolta, hogy még az ilyen látszólag tisztázott, könnyen rendezhetőnek tűnő helyzetekben is készítsenek fotókat az érintettek a helyszínről, illetve az autók sérüléseiről, és csak ezután mozdítsák meg azokat. Ennek utólag nagy jelentősége lehet, ha a károkozó később úgy dönt, mégsem ismeri el a felelősségét, esetleg a biztosítója vitatja azt vagy a felelősség kizárólagosságát, a kár nagyságát, illetve a baleset más körülményeit.
Sokan nem tudják, hogy a balesetek résztvevői által tett kárbejelentés nem jelenti automatikusan a felelősség megállapítását, pedig ez szerepel a kárbejelentő nyomtatványon és más, hivatalos tájékoztatókban is. A felelősség megállapítására a feltételezett károkozó biztosítója, esetleg a rendőrség jogosult, feltéve, hogy a baleset valamelyik résztvevője értesítette a történtekről. Amikor valaki megsérül az ütközésben, kötelező a rendőrséget hívni.

A baleset okozójának kötelező biztosítását két kategóriával lejjebb sorolják a bonus-malus rendszerben, emiatt a következő időszakban akár jelentősen megemelkedhet a biztosítási díja. Persze az illető és a vétlen fél akár dönthetnek úgy is, hogy egymás közt rendezik a kártérítési ügyet, így a baleset felelősének biztosítási besorolása változatlan marad. Ellenkező esetben az okozó úgy mérsékelheti a káresemény miatti díjnövekedést, hogy egy másik társasággal köt szerződést a biztosítási évfordulón, így kedvezőbb díjat kaphat. Aki a cascobiztosítása terhére javíttatja meg sérült autóját, az a következő időszakban szintén többet kénytelen fizetni, fejtette ki Németh Péter.

A rendőrök a személyi sérüléssel nem járó ütközések után a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt indítanak eljárást. Az ilyen ügyekben az okozó legfeljebb 200 ezer forint pénzbírságra, illetve 6 előéleti pontra számíthat, és legfeljebb 1 évre elvehetik a jogosítványát, mondta el kérdésünkre Herpy Miklós közlekedési ügyvéd. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, valamint fényképeket és jegyzőkönyvet készítenek.

Azokban az ügyekben, amikor a károkozó elhajt a helyszínről, és nem hagyja hátra az elérhetőségeit, a KRESZ 58. §-ában foglaltak megszegése miatt is eljárást indíthat a rendőrség, sőt ilyenkor a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények elkövetése is felmerülhet. Az említett KRESZ-szabály rögzíti, hogy a károkozó köteles hátrahagyni elérhetőségeit, hogy később egyeztessen a vétlen féllel, és rendezze a keletkezett kárt. A rendőrség hatékony segítséget nyújthat a baleset környezetében található térfigyelő kamerák felvételeinek megszerzésében is, hívta fel figyelmünket Herpy.

A CLB szakértője kitért azokra az esetekre is, amikor nem egy másik autó okoz kárt a parkoló járművekben, hanem egy hókotró vagy egy menetrend szerinti autóbusz. Ezek az ügyek azért válhatnak bonyolulttá, mert bár a menetrend szerinti buszok jelentős részén fedélzeti kamera működik, amelynek felvételeit a rendőrség kikérheti, a közszolgáltatást nyújtó cégek felelősségbiztosítójának bevonásával elindított kártérítési eljárások sokszor hosszadalmasak, akár több mint fél évig is eltarthatnak. Ezekben az esetekben persze ugyanolyan fontos, hogy a felek lehetőleg egyetértésre jussanak a felelősséggel kapcsolatban, tette hozzá Németh Péter.

Mivel a most bemutatott esetek közös velejárója a mérhetetlen stressz, érdemes mindent megtenni a téli autós balesetek megelőzéséért. Ehhez nyújt segítséget a biztonságos téli vezetés alapjairól szóló cikkünk, amiben a téli gumi fontosságáról, az autón összegyűlt hó letakarításának menetéről, az utastérfűtés hatékony használatáról, a motorindításról, vagy a hosszas motormelegítés értelmetlenségéről olvashatnak. Ezekkel, illetve megfelelő helyzetértékeléssel talán megelőzhetők lettek volna azok az autótöréssel járó balesetek is, amelyekről a Veszprém vármegyei rendőrség osztott meg néhány fotót kedden a Facebookon. A két napon belül történt esetekről készült képeken összetört Mercedesek láthatók, és a leírás szerint mindkét esetben ugyanaz a sofőr ült a volánnál.

Forrás:telex.hu