Sokan nem tudják pontosan, mit jelent a műszaki vagy a gazdasági totálkár, és milyen különbség van a kettő között. Eloszlatjuk a kételyeket.

Mi a különbség a műszaki totálkár és a gazdasági totálkár között?

Egy baleset utáni a biztosító által kirendelt kárszakértő az, aki felméri a jármű baleset során keletkezett sérüléseit. Annak meghatározása, hogy totálkáros kárrendezés fog-e történni, alapvetően műszaki szakkérdés.

Műszaki totálkárról akkor beszélünk, amikor az autó olyan súlyosan megsérül, hogy műszakilag már nem állítható helyre biztonságosan. Ilyenkor a javítás gyakorlatilag lehetetlen.

A gazdasági totálkár ezzel szemben nem azt jelenti, hogy az autó javíthatatlan, hanem hogy a káresemény következtében a károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható.

A biztosító akkor minősítheti gazdasági totálkárosnak a járművet, ha:

• a javítás költsége meghaladja a jármű kárkori értékének egy bizonyos százalékát,
• vagy a javítás drágább lenne, mint a káridőponti érték.

A gyakorlatban a biztosítók jellemzően akkor állapítanak meg gazdasági totálkárt, ha a javítási költség eléri vagy meghaladja a jármű értékének 60-80%-át.

Mi történik a ronccsal gazdasági totálkár esetén?

A biztosító a totálkáros autót feltölti a roncsbörzére, itt a liciten elért legmagasabb összeg határozza meg a roncs értékét. A börzén keresztüli értékesítésre javasolt összeget érdemes elfogadni, de nem kötelező. Amennyiben a börzén tett ajánlatot a tulajdonos elfogadja, úgy több teendője nincs. Az eladás tényét már csak az okmányirodába kell bejelentenie.

Azonban ha a tulajdonos úgy dönt, hogy nem fogadja el a roncsbörzén kínált ajánlatot, úgy az a birtokában marad, neki kell gondoskodnia az elszállításról, az értékesítésről, vagy a bontóba leadásról. Amennyiben tulajdonos a javíttatás mellett dönt, úgy a biztosító részéről a kártérítési összeg a kárkori érték és a roncsérték különbözete, ami plusz ráfordítást is jelenthet.

Mennyit fizet a biztosító gazdasági totálkár esetén?

A kártérítés számítása általában így történik: a jármű kárkori értéke – a börzén leütött roncsérték = kártérítés összege

Például: Ha az autó baleset előtti értéke 4 millió Ft, a roncs értéke pedig 3,2 millió Ft, akkor a kifizetett kártérítés 800 ezer Ft lesz.

Kötelező biztosítás vagy casco terhére történik a kárrendezés?

Ez attól függ, ki okozta a balesetet. Ha mi okoztuk, akkor a saját casco biztosításunk fedezheti nekünk a kárt. Ha más okozta, ebben az esetben a károkozó kötelező biztosítója fizet.

Olyan további plusz költségeket is téríthet a casco biztosítás, mint például a szállítási, tárolási, költségeket, kiegészítő biztosítás esetén a személyi sérüléssel kapcsolatos károkat, KGFB esetén a felsoroltakon túl térítheti még az utazási, a személyi sérüléssel, kereset kieséssel, illetve az új gépjármű átírásával kapcsolatos költségeket.

Totálkár esetén különösen fontos tisztában lenni a saját lehetőségeinkkel, a biztosító számítási módszereivel és azzal, milyen jogaink vannak a kárrendezés során.