2017.07.21

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Fa dőlt a kocsira? Biztos, hogy fizetni fog a biztosítója?
2023 május 25.
Kategória:
Casco biztosítás

Fa dőlt a kocsira? Biztos, hogy fizetni fog a biztosítója?

Az gépjármű biztosítások általában többféle káreseményt fedeznek, de a körülményeket is vizsgálni szokták, ha történik valami.

Nem minden esetben fizet a biztosító, ha faág, vagy fa dől a parkoló gépjárműre. A cikkünk apropója az, hogy múlt héten Miskolcon, a Király utcában egy közterületen álló fa dőlt egy parkoló autóra, amelyben jelentős károk keletkeztek. A látszólag egészséges fa tőből kicsavarodva zuhant az alatta parkoló autóra, minden előzmény nélkül. Az autóbiztosítások általában fedeznek olyan károkat, amelyeket a járműre eső tárgyak okoznak, beleértve a fa által okozott károkat is. Azonban ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy bizonyos esetben milyen fedezetet nyújt a biztosítás, fontos figyelembe venni a konkrét biztosítási szerződést, a biztosítási feltételeket, valamint az esemény körülményeit.

Ellenőrizzük, hogy milyen a biztosításunk

A legtöbb autóbiztosítás tartalmazza a káreseményekre vonatkozó vagy teljes körű fedezetet, amely az autóra hulló tárgyak okozta károkat is magában foglalja. Ha például egy fa dől az autóra – ahogy az Miskolc belvárosában történt – és kárt okoz, akkor általában a biztosító fizet a kár megtérítésére. Fontos tudni azonban, hogy a biztosítók vizsgálják az esetet, és meghatározzák, hogy a fa dőlése elkerülhető vagy elkerülhetetlen volt-e.

Fontos, hogy bizonyítani tudjuk

Talán már senkinek sem jelent kihívást egy ilyen eset dokumentálása, hiszen mindenki rendelkezik okostelefonnal. Portálunk megkérdezett egy ügyvédet azzal kapcsolatban, hogy a kárigény jogossága mennyire egyértelmű akkor, ha az adott káresemény közterületen történik. Ilyen esetekben két tényezőt vizsgálnak: egyrészt azt, hogy a fa kezeléséért felelős személy vagy szervezet (közterület esetében legtöbbször az önkormányzat) a fát illetően a megfelelő és szükséges gondossággal járt-e el. Másrészt pedig vizsgálják a fakidőlést vagy ágtörést okozó vihar során fellépő szél erősségének a mértékét.

„Gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor a károsult nem tudja biztosan, hogy az adott fa kihez tartozik, hiszen gyakran fordul elő olyan eset, hogy egy közterületnek látszó helyszín magántulajdonban van” – részletezte a boon.hu-nak egy polgári perekre szakosodott ügyvéd. Arra is rámutatott: minden esetben célszerű rendőrségi helyszínelést kérni egy későbbi bizonyítási eljárás miatt, hiszen azokkal a dokumentumokkal tudja az autótulajdonos a kárigényét érvényesíteni, ha a felelősség megállapítása miatt polgári perre kerül a sor.

Ha a kidőlt fa bizonyíthatóan beteg, korhadt volt, és a tulajdonosa nem ápolta megfelelően, akkor fennáll a kártérítési kötelezettség – hangsúlyozta.

A kötelező biztosítás nem fedezi

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy a kötelező biztosítás elegendő lehet egy ilyen kárigény esetében. Fontos leszögezni, hogy a kötelező biztosítás a gépjármű szabályszerű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti. Hogy pontosan mik ezek a károk, azok a törvényben nincsenek külön-külön megnevezve, de ezek a kárfajták mégis külön válaszhatóak dologi károkra, és személyi sérüléses káreseményekre. Ez az elválasztás azért fontos, mert biztosítási eseményenként pusztán dologi károk esetén is más és más összeghatárig számíthat a károkozó a biztosító jótállására, amennyiben a kárigény megalapozott.

A szakértők ezért azt javasolják, hogy érdemes olyan biztosítást kötni, amely a fakidőlések okozta károkat is fedezi.

forrás: boon.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Vezérigazgatót vált az Uniqa Biztosító
2023 május 25.
Kategória:
Általános

Vezérigazgatót vált az Uniqa Biztosító

Családi okokból Kanadába költözik Dinsdale Julianna, aki két és fél éven át töltötte be az Uniqa Biztosító vezérigazgatói pozícióját. Július 1-től átmenetileg Kurtisz Krisztián, a biztosító korábbi vezérigazgatója, a felügyelőbizottság jelenlegi elnöke veszi át a vállalat vezetését.

A társaság közleménye szerint az Uniqa Biztosító Zrt. felügyelőbizottsága jelenleg is keresi a vezérigazgató utódját. Az átmeneti időszakban, az MNB engedélyek megszerzését követően a vállalat irányítását Kurtisz Krisztián veszi át, aki a társaság korábbi vezérigazgatója, az Uniqa nemzetközi vezetőtestületének tagja, és a Cherrisk ügyvezető igazgatója.

A következő hónapok egyik kiemelt stratégiai feladata – a sikeres nem-életbiztosítási stratégia megtartása mellett – az életbiztosítási termékeink továbbfejlesztése a megváltozott ügyféligényekkel, illetve az EIOPA és a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásaival összhangban – közölte Kurtisz Krisztián, megköszönve Dinsdale Juliannának nemcsak a biztosítónál elvégzett munkáját, hanem a MABISZ-ban betöltött pozícióján keresztül elért eredményeit is.

forrás: portfolio.hu

Havas Gábor váltja Almássy Gabriellát az UNION Biztosító élén
2023 május 25.
Kategória:
Általános

Havas Gábor váltja Almássy Gabriellát az UNION Biztosító élén

Az UNION Biztosító felügyelő bizottsága mai döntése értelmében Havas Gábor (43) váltja Almássy Gabriellát az UNION élén. A pozícióhoz szükséges hatósági engedélyezés folyamatban van.

Havas Gábor tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Wirtschaftsuniversität Wien-en folytatta, aktuárius szakirányon diplomázott. Szakmai pályafutását az ING-nél és a Signal Biztosítónál kezdte, 2007-ben váltott az Aegon közép-kelet-európai szervezetébe, ahol akvizíciós és zöldmezős projektekért volt felelős, régiós stratégiai értékesítési kezdeményezéseket felügyelt. Nevéhez fűződik továbbá az Aegon Magyarország Prémium üzletágának felépítése.

A menedzser jelenleg az AEGON Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese, ill. ezzel párhuzamosan 2023. januárjától az UNION pénzügyekért felelős igazgatósági tagja. Elnök-vezérigazgatói kinevezésével Havas Gábor az AEGON Magyarországnál betöltött igazgatósági tagságáról lemond, az AEGON új CFO-jának keresése folyamatban van.

Az UNION Felügyelő Bizottsága gratulál Havas Gábornak. Biztosak vagyunk benne, hogy kiterjedt piacismerete, átfogó szaktudása és lendülete hozzájárul ahhoz, hogy az UNION továbbra is erős, meghatározó szereplője legyen a magyar biztosítási piacnak. - – mondta Lehel Gábor, a Vienna Insurance Group igazgatóságának tagja, az UNION Felügyelő bizottságának elnök-helyettese.

forrás: biztositomagazin.hu

Ezt nem érdemes halogatni: pórul járhat, aki idős koráig vár az életbiztosítás megkötésével
2023 május 24.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ezt nem érdemes halogatni: pórul járhat, aki idős koráig vár az életbiztosítás megkötésével

Noha sokan elodázzák, nem érdemes hosszasan halogatni az életbiztosítás megkötését. Az egyik legfontosabb szempont ugyanis az, hogy mennyi idős a szerződni kívánó személy: ez a faktor alapvetően határozza meg a díj nagyságát.

Sok fiatal gondolja úgy, ráér az életbiztosítás megkötésével idősebb koráig, amikor nagyobb esélye lesz a betegségeknek. A Bankmonitor szakértőinek számítása szerint azonban ez pénzügyileg nem kifizetődő, mert annyival drágább idős korban megkötni egy életbiztosítást, hogy összeségében többet kell fizetni a védelemért 20 évre, mint 40 éves időtartamra.

Az életbiztosítási szerződés megkötésekor az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyi idősek vagyunk. Ez alapvetően meghatározza ugyanis a fizetendő díj nagyságát. Sokan nem tudják ugyanakkor, hogy a megkötött szerződések nagy részének díja nem növekszik az életkor előrehaladtával, hanem ugyanaz marad a biztosítási időtartam végéig.

Ha például 25 éves korban kötünk életbiztosítást, akkor nagy valószínűséggel ugyanazt a havidíjat fizetjük majd akár 65 éves korunkig. A Bankmonitor számításai szerint egy 25 éves korban megkötött, 10 millió forint biztosítási összegű szerződés havidíja 5 300 Ft jelenleg, ami 40 év alatt 2,54 millió Ft költséget jelent.

Amennyiben 45 éves korban, 20 éves időtávra - ugyancsak 65 éves korunkig – kötjük meg ugyanezt a szerződést, akkor a védelemért havi 11 600 Ft-ot kell fizetnünk, ami összegében 2,78 millió Ft teljes kiadást jelent. 20 évnyi védelemért tehát összeségében 240 ezer forinttal kell többet fizetni, mint 40 év biztosításért.

A pénzügyi előnynél is fontosabb azonban, hogy az előbbi esetben két évtizeden keresztül védőháló nélkül maradunk, vagyis egy fiatalkori betegség vagy baleset esetén nem kapun segítséget. Minél tovább várunk, annál nehezebb lesz azonban életbiztosítási szerződést kötni. Nemcsak az életkorunk miatt drágulhat ugyanis a biztosítás, hanem azért is, mert minél idősebbek vagyunk, annál több egészségügyi problémánk adódhat. A diagnosztizált betegségek miatt pedig a biztosító esetleg csak megemelt díjjal köt velünk szerződést, de akár az is előfordulhat, hogy elutasítanak bennünket, mert túl kockázatosnak ítélik a szerződéskötést. Az is problémákat okozhat, hogy az előzménybetegségeket minden biztosító kizárja. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötést megelőzően kialakult betegségekre nem fog térítést nyújtani a biztosítás.

forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Weboldalunkon életbiztosítás ajánlatokat is össze tud hasonlítani, illetve meg is kötheti a kiválasztottat:
Életbiztosítás kalkulátor >>

Óriásit bukhat rengeteg lakástulajdonos, ha beüt a krach: nem elég, hogy van biztosítás, erre is figyelni kell
2023 május 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Óriásit bukhat rengeteg lakástulajdonos, ha beüt a krach: nem elég, hogy van biztosítás, erre is figyelni kell

Magyarországon a biztosított lakások aránya megközelíti a 75 százalékot, amivel Európa élmezőnyéhez tartozunk. Javítanivaló, tennivaló azért ezen a területen is akad, az igazi kihívást azonban az ingatlanok alulbiztosítottságának felszámolása jelenti. A probléma abból fakad, hogy a tulajdonosok nem követik a lakások építési vagy éppen a felújítás, korszerűsítés eredményeként jelentkező értéknövekedését a biztosítási szerződésekben.

Az OTP Bank tapasztalatai szerint 2023-ban az ügyfelek csaknem egyharmada már módosította a korábban megkötött szerződését, hogy elkerülje az alulbiztosítottságot, a tájékoztatási kampányra érkezett visszajelzések is kedvezőek, de bőven van még tennivaló.

A cél az, hogy minél többen felismerjék, ha a biztosításuk nem követi az ingatlan újraépítési értékét akkor az nem nyújt megfelelő fedezetet az esetlegesen bekövetkező károk elhárítására, felszámolására. A lakások értékét alapvetően két tényező növeli: az elmúlt években különösen kiugró drágulás, illetve a felújítási, korszerűsítési beruházások.

Bár az elmúlt időszakot jellemző folyamatos és erőteljes drágulás tavaly, az utolsó negyedévben veszített a lendületéből, a hazai lakáspiacon, és az otpotthon.hu-n eladásra meghirdetett lakóingatlanoknál az idei első negyedévben azt tapasztaljuk, hogy az infláció alatt maradt az árnövekedés, a korábbi, dinamikus drágulás miatt könnyen előfordulhat az, hogy káresemény esetén az akár öt-tíz éve megkötött lakásbiztosítás ma már nem nyújt fedezetet az ingatlan újraépítési értékére - – összegezte tapasztalatait Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezető igazgatója.

Ami a konkrét számokat, adatokat illeti, a lakások árnövekedésében Európa éllovasai közé tartozunk. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat 2022 utolsó negyedévében 16.5 százalékos magyarországi áremelkedést mutatott ki a megelőző év azonos időszakához képest, amivel Horvátország és az észtek mögött a harmadik helyen álltunk az EU-ban.

A lakásfelújításokat, korszerűsítéseket tavaly az állami támogatások is segítették. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint 2022 harmadik negyedévének végén az otthonfelújítási programban az Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki (összesen mintegy 190 ezer lakóingatlan felújításához kapcsolódóan), amelynek 41 százalékát az ingatlanok energetikai korszerűsítésére fordították.

A lakásbiztosítási piac komoly változások előtt áll, április 30-án léptek életbe az új szabályok, amelyek célja, hogy a fogyasztók a biztosítók erősödő versenyében találják meg a számukra legkedvezőbb megoldásokat, amelyek között kiemelt szerepük van a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításoknak (MFO).

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ezekhez a mezőgazdasági biztosítási szerződésekhez jár a támogatás
2023 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Ezekhez a mezőgazdasági biztosítási szerződésekhez jár a támogatás

Négy biztosítóról mondta ki az Irányító Hatóság, hogy reálisak a biztosítási díjak.

A palyazat.gov.hu-n megjelent az Irányító Hatóság tájékoztatása a VP3-17.1.1.-16 – A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás és a vonatkozó irányító hatósági tájékoztató keretében meghatározott kárhányadvizsgálat alapján megfelelt biztosító társaságokról.

Az európai uniós támogatások nyújtása esetén az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a költségek észszerűségének vizsgálatára. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás alapján azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, észszerűek.

Az Irányító Hatóság vizsgálata alapján az alábbi biztosító társaságokról állapították meg azt, hogy a biztosítási díjak észszerűnek tekinthetők:

  • Agrár Biztosító, Österreichische Hagelversicherung
  • Allianz Hungária Zrt.
  • Generali Biztosító Zrt.
  • Groupama Biztosító Zrt

forrás: agroinform.hu

CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
2023 április 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek

Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.

Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.

A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.

Mi számít társasháznak?

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.

A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.

Miért fontos a közös biztosítás?

A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.

A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."

"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."

Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.

A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás

A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.

Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.

A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.

A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.

A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.

A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Súlyos kiadással szembesülhet az, aki nem figyel erre a lakásbiztosításnál
2023 április 25.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Súlyos kiadással szembesülhet az, aki nem figyel erre a lakásbiztosításnál

Bizonyára minden biztosítással rendelkező lakástulajdonos számára fontos az, hogy amikor az otthonában kár történik, a biztosító teljesen kifizesse azt. Azt már azonban kevesebben tudják, hogy ez az ügyfelen is múlik: az alulbiztosítottság miatt könnyen lehet, hogy a költségnek csak egy részét kapjuk vissza.

Az áremelkedés az építőipart sem kíméli, a munkadíj és az építőanyag is egyre többe kerül. Az árnövekedéssel együtt pedig az ingatlan helyreállítási költsége is emelkedik, azaz, ha kár történik egy ingatlanban, azt csak egyre drágábban tudjuk megjavítani. Ilyenkor arra is figyelni kell, hogy a lakásbiztosítás biztosítási összegét is megfelelő mértékben növeljük, hiszen, ha ezt nem tesszük meg, alulbiztosítottá válhat az ingatlanunk.

Egy ingatlan akkor van alulbiztosítva, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem lenne elegendő a lakás teljes újjáépítéséhez, mivel a biztosítási összeg egyenlő a kártérítés felső határával. Ilyen például akkor fordulhat elő, ha

  • a biztosítás megkötésénél a valós alapterületnél kisebbet adunk meg,
  • a szerződés megkötésénél nem adjuk meg az ingatlan specális adatait (például különleges építőanyag), vagy például
  • a szerződést régen kötöttük meg, azóta pedig nem aktualizáltuk, az árak emelkedése miatt pedig már nem elegendő a biztosítási összeg.

Az alulbiztosítosság nem csak akkor jelent veszélyt, ha az otthonunkat a biztosítási összegnél magasabb mértékű kár éri: egy alulbiztosított ingatlannál a kárkifizetés maximuma mindig úgy aránylik a kár teljes értékéhez, mint ahogyan a biztosítási összeg a teljes újjáépítési értékhez.

Például, ha egy 50 millió forint értékű ingatlanban 2 millió forintos kár keletkezik, de a biztosítási összeg csak 25 millió forint, a biztosító a kárnak csak az arányos részét fizeti ki, azaz egymillió forintot, a másik felét pedig zsebből kell megoldanunk.

Az alulbiztosítottságot úgy kerülhetjük el, ha betartjuk az alábbi szabályokat:

  • A biztosítási szerződés megkötésénél minden adatot a lehető legpontosabban kell megadni (különös tekintettel a négyzetméterre).
  • A biztosítási összeg szinten tartását minden évben kezdeményezik a biztosítók, ezt érdemes elfogadni, hiszen így külön teendő nélkül kerülhetjük el az alulbiztosítottságot.
  • Évente legalább egyszer egyeztessük össze a házunk értékét a biztosítási összeggel, ezt akkor is tegyük meg, ha az ingatlan bővítésen, vagy jelentős korszerűsítésen esett át, esetleg nagy értékű ingóságokat vásároltunk.

A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy meg kellene barátkoznunk a folyamatosan növekvő biztosítási díjjal. A fedezetek karbantartása mellett a díjak szempontjából is érdemes aktívan kezelnünk a biztosításunkat: minden évben megnézni, el tudnánk-e érni ugyanazt a védelmet egy olcsóbb biztosítással vagy másik biztosítónál is. A meglévő szerződést az éves fordulónap előtt legalább 60 nappal mondhatjuk fel. Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás esetén évente négyszer mondhatjuk fel a szerződést, 2024-től pedig az évfordulón túl minden év márciusában minden lakásbiztosítási szerződéssel megtehetjük ezt.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Márciusi tömegbaleset az M1-en: közel 80 kárigény érkezett be eddig a biztosítókhoz
2023 április 20.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Márciusi tömegbaleset az M1-en: közel 80 kárigény érkezett be eddig a biztosítókhoz

Folyamatosan rendezik a biztosítók a március 11-i, az M1-es autópályán bekövetkezett tömeges baleset résztvevőinek kárigényeit. Az esetenként akár tízmilliós nagyságrendű, a törvényi kötelezettségeken túlmenő esetekben is fizethető előlegek a casco-önrészekre és a helyszínről történő elszállítás költségeire is kiterjedhetnek - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Több mint egy hónappal a márciusi tömegszerencsétlenség után – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – közel nyolcvan hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz, illetve a MABISZ-hoz. Kilenc kárigényt már sikerült lezárni és megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmilliós nagyságrendet.

A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok olyan tömegbalesetek esetén, ahol az érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a 20 darabot, közös hozzájárulással létrehoznak egy kártalanítási alapot, nem várják meg a hivatalos vizsgálatok végét, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kárrendezést.

Ahol pedig a felelősség kérdése nem tisztázható, ott jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után.

A rendőrségtől kapott adatok alapján a biztosítók, illetve a MABISZ felvették a kapcsolatot valamennyi érintettel, akik tájékoztatást kaptak a tömeges kárrendezés szabályairól. (Ennek lényegi elemeit a szövetség a honlapján is közzétette.) A baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.

A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a tízmillió

Továbbra is arra lehet számítani, hogy a tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák hónapokig, vagy akár évekig elhúzódhatnak. A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha valamelyik gépjármű vezetőnél közrehatás állapítható meg a baleset létrejöttében, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is. A gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek, és a casco-biztosítások szerződésszerű teljesítése sem lehet utólagos elszámolás tárgya.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Óriási fagykárok vannak tavasszal
2023 április 11.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Óriási fagykárok vannak tavasszal

A 2023. kárenyhítési évben eddig a termelők több mint 400 hektárra kiterjedő területre jelentettek be tavaszi fagykárt, ez a szám április első hetének fagyos éjszakái miatt egész biztosan jelentősen nőni fog - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.

A tárca a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a kárenyhítő juttatások mértékének megállapításában fontos szerepe van a mezőgazdasági biztosítások meglétének.

A korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján az idei esztendőtől változtatás történt, a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál csak az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek - írták, azt javasolva mindenkinek, hogy "időben kösse meg a szükséges növénybiztosítását, amelynek díjához az állam jelentős mértékű támogatást nyújt".

A minisztérium a közleményben hangsúlyozta: mindenképpen érdemes az elektronikus kárbejelentést megtenni az agrárkár-megállapító szerv (vármegyei kormányhivatal) részére annak érdekében, hogy - az egyéb támogatási feltétel teljesülése esetén - a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek.

Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő az OMSZ honlapján tájékozódhat. Fontos, hogy a termelő az OMSZ adat helyességét - ellenkező bizonyításig - vélelmezze és a kárenyhítési eljárásban kötelezően alkalmazza - ismertette a tárca.

Jelezték azt is, hogy "a termőre fordult és szakszerűen művelt gyümölcsösöknél a kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogszabályban megállapított, tárgyév május 31-ei véghatáridőig szükséges megtenni".

A közlemény szerint "a hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség a károsodással érintett területen bekövetkezik".

A kárbejelentés elektronikus felülete a https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ linken érhető el - tájékoztattak.

A tárgyévben bejelentett károk után kárenyhítő juttatásra az a károsult termelő lehet majd jogosult, aki a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan benyújtotta a kárbejelentését; akinél a növénykultúra - tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagához képest - 30 százalékot meghaladó terméskiesését és 15 százalékot meghaladó termelésiérték-kiesését az agrárkár-megállapító szerv igazolta; a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig, a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta - olvasható a közleményben.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Oldalak